Georg Kühlewind Foundation

Szent János-nap 1996

Amikor Keresztelő Jánost megkérdezik, kicsoda ő, Ézsaiásra hivatkozva így felel: „Kiáltó hang vagyok a sivatagban: Készítsetek utat az Úrnak, amint megmondotta Ézsaiás próféta” (J1,23). Ézsaiásnál azonban ezt olvassuk (Ézs 40,3-): „Egy hang kiált: a pusztában – sivatagban – készítsetek utat az Úrnak, a kietlenben csináljatok egyenes ösvényt a mi Istenünknek. Minden völgy feltöltessék, minden hegy, és halom alászálljon: ami görbe, egyenessé legyen és a bércek rónává”.

Mi rejlik a kettőspont eltolódása mögött?

Ézsaiás a sivatag készítésére utal – a tökéletes síkság, amelyben nincs kitüremkedés, ez az Úr útja, a formamentes emberi lélek vagy figyelem, amely még nem alakult tárggyá. Ha egy új igazság, a legnagyobb, eljövendô, ahhoz nem találhat elő valami már eleve ott levőt, ő maga fogja a világot újjá-alakítani. Vakmerőség volna az Úrnak egy utat előírni – ahol Ő jár, ott az Út, ott lesz ösvénye.

A Keresztelőben a formák föloldása már végbement, amikor szellemi tudatmagasságból prédikál, ő maga a már elkészített sivatagban a Hang, az ürességben, amelyből az őutána Eljövendőre néz. Mintha így szólana: „Ami bennem megtörtént, készítsetek ti is az Úr számára utat lelketekben. Én a vízzel-kereszteléssel segítlek hozzá Titeket, amikor is minden formáltság, minden szokás eltűnik lelketekből a halál közelségében. Ő azonban nem fog ilyen eszközöket használni, Ő az igaz Én-vagyok-tudat tüzével fog keresztelni, amelyben tisztátalanságotok majd elég”

Jókívánságokkal

Georg.Kühlewind