Röviden a fesztivál történetéről: A Virágzás Napjai küldetését az alcímként használt jelmondat írja le a legtömörebben: „Emberi találkozó a művészetek fényénél”.

(Itt most mindjárt egy zárójel kívánkozik: Az effajta „emberi találkozó” ideája nem volt teljesen példa és előzmény nélküli. Mintául az IDRIART elnevezésű nemzetközi kezdeményezés szolgált, mely az 1980-as évek első felében három alkalommal valósult meg Budapesten. A világot átívelő fesztivál-sorozat elindítója Miha Pogacnik szlovén-amerikai hegedűművész volt, aki mellett jelentős szerepet játszott Georg Kühlewind (Dr. Székely György), Michael Ende író, Jürgen Schriefer zeneszerző, zenetudós és egy sor akkori, kiváló zenész, képző- és előadóművész. A Virágzás Napjainak későbbi létrehozói ott szereztek közvetlen tapasztalatot arról, hogy a művészet és a „tanítás” egymást erősítik oly módon, hogy az első megteremti és fenntartja a befogadó közeget, amelyben az értés megvalósul.) 

Ennek jegyében jött létre 1993-ban az Őri Alapítvány és tűzte ki célul egyfajta szellemi impulzus közvetítését azon a „szűzföldön”, aminek a korabeli Őrség számított. (Az azóta bekövetkezett változások részben ennek az impulzusnak is köszönhetőek.)

A Virágzás Napjait létrehozó koncepció az elmúlt évtizedek során alapvetően nem változott. 

Elfogulatlan szemlélő tapasztalhatja, hogy a mai világban rohamosan csökken azoknak a helyeknek a száma, ahol még „nincs minden elrontva”. Az Őrség – természeti és szellemi kondícióit tekintve – ilyen helynek ígérkezett a Virágzás Napjai születése idején. Ha mi a „környezet védelméről” beszélünk, úgy a természeti- és a szellemi környezetre egyaránt gondolunk. Az alapítók az Őri Alapítvány létrehozásakor úgy vélték, hogy a külső értékek védelméhez a belső értékek gyarapításán keresztül vezet az út. Ennek eszközéül választották a Virágzás Napjai-t 1993-ban.

További részletek a fesztivál weboldalán...