A János-evangélium első szava: „Kezdetben”. (nem „A kezdetben”.)
Nem valamely meghatározott, pl. időbeli kezdetről van szó, sem a Teremtés kezdetéről, hanem minden Kezdetről, minden alkotáséról, mert minden alkotás, az embertől származó is, erre az Őskezdetre nyúl vissza. Akármi is a prológ tartalma, az ember számára talán a legfontosabb, hogy erre a Kezdetre, amely a belőle származót uralja és meghatározza, rá tud látni (Heidegger a Kezdet görög szavát, az ARCHÉ-t így magyarázta-fordította: „a dolgot uraló honnan”). Máskülönben a prológ első mondata nem jöhetett volna létre.
Valamit észrevenni, megpillantani egy pillanatnyi azonosulást jelent a meglátottal. Erre a mindennap én-je nem képes, ez az igazi én vagy önmagam pillantása, aki a szellemi világ örök jelenjében marad és lakik, sosem inkarnálódik, de kapcsolatban marad a földi emberrel; ez a képesség-ember: az ember Csillaga.1 Ezt a kapcsolatot ápolni, mindinkább tudatossá tenni, ez volna az ember aktuális feladata – mindenkor is ez volt –, mert csak ez képesítené arra, hogy számos földi problémáját megoldja. Minél inkább fölfelé tekint az ember, annál biztosabban jár a földön. Ahogyan a beszédszervek végzik munkájukat, az ember figyelme a beszéd szellemi részére, a tartalomra irányul.
Ez a motívum mutatkozik a legrégebbi Szt. Györgyöt ábrázoló ikonokon. A sárkánnyal küzdő nem a fenevadra néz, sem pedig biztosan célba találó fegyverére; vagy előre néz, a távolba, Isten arculatára, vagy pedig rád tekint, mintha ezt mondaná: Igyen, az erőt az Égből hozva, igy tudsz helytállni a világban, az igaz én mozdulatával, aki nem tekint a földiségre, még kevésbé a gonoszra. Ha ezzel foglalkozol, már le is győzött. Erősítsd szellemi lényedet, ebből lesz erőd a földet átváltoztatni, az Új Szent Jeruzsálemmé, az átlátszó Várossá. Vedd az erőt az Égből, a részesedésed révén benne, az igazi éned által, aki akkora, mint a világ,2 hogy igazából földi emberré válhass.
Az igazi gyakorlatiságot az Új Testamentum ígyen tanítja (Máté 6, 31-; Lukács 12,29-): „Ne aggodalmaskodjatok tehát, és ne mondjátok: Mit együnk? vagy: Mit igyunk? vagy: Mivel ruházkodjunk?… Hanem keressétek először Istennek országát és az ő igazságát: és ezek mind megadatnak néktek.
G. Kühlewind